Untitled Document

Hadiösvény

A szikrázó nap sugara szinte kéjesen siklott végig a hatalmas harci-buzogány oldalán,a kovácsolt fémtestböl kékes füst szivárgott, jelezve,hogy tünde kezek készitették.
A kis gnóm utazó ámulva szemlélte a nemes fegyvert, hiszen az önmagában vagy kétszer annyit nyomott mint a gnóm súlya. A fegyver egy robosztus elf lábánál pihent, az elf karjai nyugodtan pihentek a markolaton. Vállán kék selyemszalag jelezte, viselöje Tiszti-rangú.
A gnóm utazó még egy pillantást vetett a fegyverre, majd apró léptekkel elvegyült a piac sokaságában. Az elf mosolyogva nézett előre, ügyet sem vetve a tovahaladó gnómra. Tekintetét lekötötte a karcsú elf lány kecses mozgása, aki törökkel zsonglőrködött a piac közepén.
Mindig csodálattal bámulta a lányt,ilyenkor eszébe sem jutott a sok véres csata,amikben vállvetve küzdöttek a lánnyal, az orkok ellen.
Közben a vásári tömeg zsibongása alább hagyott,és utat engedtek egy másik harcosnak,aki szintén másfél fejjel magasabb volt az embereknél,irdatlan páncélzata ellenére habkönnyü
léptekkel masírozott a másik elf felé,nem hazudtolva meg nevét,amit Al Ameth tavát örökké fodrozó szellőkről kapott. Amint társa mellé ért,kölcsönösen tisztelegtek egymásnak.
-Skorp,megvettem mindent,akár indulhatunk... Hideg élelem, fenökövek, már csak varázsitalok kellenek végszükség esetére. Amyna?
Skorpus fejével biccentet a zsonglőrködö lány irányába.Tekintetét azóta sem vette le róla.
Szellö követte a mozdulatot,és mikor megpillantotta a lányt, ösi tünde nyelven suttogni kezdett,amit csak az elfek hallanak meg : Itt az idö..
A lány könnyed mozdulatokkal táncoltatta dobotŐreit a levegŐben,szerette a piacok forgatagát, az ámuló tömeget, ahogy szájtátva bámulják mozdulatait. Nem a pénzért szerepelt igy,
pusztán a móka kedvéért. Fejében hirtelen köddé váltak a gondolatok,és meghallotta Szellö szavait..
A lány miután összepakolta kellékeit,odasietett a két várakozó testvéréhez,meghajolt, és kérdöen nézett a rangidös Skorpusra.
-A nap fénye már halványul, alkonyatra már az öreg földeket kell járjuk! Hosszú utunk lesz.
-felelte a harcos a kérdö tekintetre válaszul.
Felmálházták az eddig egy fa tövében álmosan nyújtozkodó tigriseiket. Az elfek tigrist ülnek meg ló helyett,igy jelezvén a szemlélŐnek harcias mivoltukat."Ragadozónak ragadozó hátas dukál"
Komótos léptekkel hagyták el Szent városuk épületeit. Darnassus őreinek tisztelegve hajoltak meg, miközben lassan leértek a tengerpartra. A tenger hűs habjai kis kétárbócos hajót ringattak az öbölben,a hajómester már messziröl integetett a három utazónak.